A gyerek, vagy gyerekek születése gyökeresen megváltoztatja a hétköznapokat.
Szerencsés esetben olyan pár vállal gyereket vagy gyerekeket, akik között minden rendben van. Még egy ilyen jól működő kapcsolatot is képes megtépázni a gyerekek érkezése.
Gyakran azonban már a gyerekek születése előtt is súlyos problémák vannak. Ilyen esetben a konfliktusok egyre gyakoribbá válnak.
Mi minden változik?
nézzük a női oldalt:
- Szeretek emberek között lenni, ismerkedni, beszélgetni. A munkám is erről szólt. Imádtam. Most meg kell szoknom, hogy totálisan belassult az életem.
- Szeretek és tudok is sokat dolgozni, de fontos volt, hogy mindig tudtam, ha leteszem este vagy pénteken a lantot, akkor nem kell a munkámmal foglalkoznom. Most gyakorlatilag non-stop szolgálatban vagyok. Nehéz azt megélni, hogy nem tudok lazítani, mert bármikor szükség lehet rám.
- Régen imádtam olvasni, filmeket nézni vagy csak egyedül sétálni a városban. Jelenleg az énidő totál eltűnt az életemből. Az is szervezést igényel, hogy egyedül mehessek le bevásárolni. Mióta megszülettek a gyerekek nem olvastam egyhuzamban fél órát.
- Azelőtt álmodtam egy egy olyan napról, amikor nem kell elmennem sehová, itthon kuckózhatok. Most csak ez van. Nagyon bezárva érzem magam.
- Korábban könnyen kértem segítséget. Most nehezen engedem át a gyerekeket másnak. Azt szeretném, hogy a párom segítsen többet de ő vagy a nagymamákat vagy a babysittert riasztja.
- Amíg dolgoztam a házimunkát megosztottuk a férjemmel. Mióta itthon vagyok a gyerekekkel minden a nyakamba szakadt, mondván úgy is itthon vagyok.
- Régen nem foglalkoztatott ennyire, hogy mások hogyan gondolkodnak rólam. Most próbálok megfelelni a páromnak, a nagyszülőknek, a gyerekorvosnak stb.
- Szeretem, ha pontosan tudom mi hogyan fog történni. Jelenleg fogalmam sincs, mi lesz az adott nap végére. Mindenki jó tanácsokkal bombáz, de ezek egymásnak totálisan ellenmondanak. Teljesen elbizonytalanodtam.
- A gyerekek születése előtt sok időt töltöttünk együtt, most szinte alig találkozunk. A párom korán kel, akkor én még alszom az éjszakai műszak miatt. Este közösen fürdetünk, fektetünk de van, hogy mire végzek már elaludt.
- Szülés előtt nem volt gond a házasélettel, most azonban annyira kimerült vagyok, hogy eszembe sem jut, hogy együtt legyünk az ágyban. Ez persze örökös konfliktusforrás kettőnk között.
- Nem érti a párom, hogy nincsen időm a fogyókúrára, a sportra. Nem tudom, hogy miért olyan nagy tragédia, ha maradt rajtam néhány kiló felesleg?
- Rendszeresen kritizál a társam, hogy miért töltök olyan sok időt azzal, hogy leadjam a terhesség alatt rám rakódott kilókat. Nekem fontos, hogy ismét a régi alakomat lássam a tükörben. Szerinte minden időmet a gyerekeknek kellene szentelnem.
- Nincs lehetőségem kimozdulni itthonról, ezért az egyetlen kapocs a világgal a telefonom. Igen, gyakran beszélek a barátnőimmel és szívesen olvasgatok, böngészek. Szerintem ez nem gond, minden anyuka a telefonján lóg.
Egy-egy nap után alig várom, hogy hazaérjen a társam és végre vegye át tőlem egy kicsit a gyerekeket. Beszélgessen velem felnőtt módon, meséljen mi minden történt vele. Értse meg, hogy nem egyszerű bevásárolni, főzni, takarítani, mosni, vasalni és a kicsiket lefoglalni.
Ha hazaér sokszor feszült. Bosszankodik, hogy szalad a lakás, hogy elfelejtettem elintézni valamit, vagy éppen nyűgösek a gyerekek. Látom, hogy annak örülne a legjobban, ha békén hagynám. Nem érti, mi a gondom, nem hallgat meg.
Tudom, hogy rengeteget dolgozik, és neki is a család az első. De ha így haladunk lassan már nem lesz miért dolgoznia.
Nem érzi, hogy ő hiányzik nekem a legjobban!
Ezeket a mondatokat és gondolatokat kivétel nélkül a klienseimtől hallottam.
Ha szeretnéd látni a másik oldalt is: https://noatet.hu/2018/07/06/milyen-kihivasokkal-kuzdenek-a-kisgyerekes-parok-ferfi-oldal/
Ha kíváncsi vagy, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben: https://noatet.hu/parkapcsolati-tanacsadas/